Most éppen ezt a weboldalt-ezt a cikket olvasod. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, szükséged van néhány dologra-ilyen például a számítógéped vagy a mobileszközöd, azon pedig egy telepített böngésző, aminek a segítségével megnyithatod a weboldalt.

Ahhoz viszont, hogy a böngésződben megnyílhasson bármi is, szükség van egy szerverre is, ami a megfelelő adatokat a böngészőhöz eljuttatja. A szerver pedig használ egy szerveroldali nyelvet, ami jelen esetben a PHP nyelv.

Valójában a legtöbb alkalommal, mikor megnyitsz egy weboldalt, szükség van ennek a nyelvnek a jelenlétére ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Ebből adódóan sejthetjük, hogy egy igen elterjedt, és széles körben használt nyelvről beszélünk.

Ezt a cikket annak érdekében írtuk meg, hogy bemutathassunk ezzel a nyelvvel kapcsolatban pár dolgot: mi ez a nyelv, mire való, és hogyan kell használni.

Mi az a PHP nyelv?

A PHP egy széles körben használt, nyílt forráskódú, ingyenes szerveroldali scriptnyelv. Kifejezetten webfejlesztésre találták ki, akár HTML-be is beágyazható. Egy ideje támogatja az objektum-orientáltságot. A JAVA nyelvvel ellentétben nem erősen típusos nyelv. Jelenleg a 7-es verziójánál tart, ami sokkal gyorsabb a korábbiaknál.

Számos platformon lefut, beleértbe a Windowst, Linuxot, Mac OS-t, és a legtöbb szerverrel kompatibilis, ahogy az adatbázisok többségével is.

Az egyik legkönnyebben használható programozási nyelv, ha valaki még soha nem tanult programozni, akkor nagyon tudom neki ajánlani, hogy ezzel kezdje, mert jó eséllyel lesz vele sikerélmény.

A PHP sikerességét mutatja, hogy olyan cégek tették le mellettük a voksukat, mint a Facebook, vagy az eBay.

Mire használható a PHP nyelv?

Ahogy már említettük: szerveroldali programozásra. Valójában rengeteg minden megtehető vele: fájlok kezelése, adatbázissal való interakció, sütik használata, felhasználói jogosultság-kezelés, és titkosítás (encriptyon).

Hogyan néz ki egy PHP fájl?

Ahhoz, hogy PHP kódot futtathassunk, szükség van PHP fájlokra is. Ezek .php kiterjesztésűek, és nem csupán PHP kódot tartalmazhatnak, hanem például HTML-t, CSS-t, JavaScriptet is. Maga a PHP kód a <?php és ?> jelek közé kerül, viszont az utóbbit nem kötelező kitenni: ha egy fájlban csak és kizárólag PHP kód szerepel, akkor a záró tag tag-et rendszerint elhagyják.

Példa egy PHP fájlra:

Mik a PHP nyelv alapjai?

Mint minden nyelvnek, ennek a nyelvnek is vannak jellemzői, függvényei, adattípusai. Hogyan kell kommentelni? Hogyan kell egy egyszerűbb függvényt készíteni? Mik az operátorok? Ezekre szeretnénk néhány példát hozni.

Kommentelés

Mint ahogy minden programnyelvben így van ez: a kommentelés arra való, hogy ott hagyassunk valamit anélkül, hogy az befolyásolná/megzavarná a kód futását. Tipikus használata például a különféle magyarázatok elhelyezése, ami a kód érthetőségét szolgálja. Az egysoros kommentelés lehetősége a // jelekkel, és a # jellel, valamint a többsoros kommentelés a /* */ használatával lehetséges.

//Ez egy egysoros komment
# Ez egy egysoros komment 

/*
Ez egy többsoros komment
Ez egy többsoros komment
*/

Változók definiálása

A PHP nyelven belül a változók $ jellel kezdődnek, és a változó neve az lesz, amit ez után rakunk. Ha egy auto nevű változót szeretnénk a FORD értékkel, az így tehető meg:

// ez egy definiált változó.
  $auto="FORD"; 
  
//ez már egy másik változó
  $AUTO="BMW"
  

A PHP változók case sensitive-nak számítanak. Ez azt jelenti, hogy a kis-és nagybetűkben eltérő változók különbözőek.

Változók kiíratása

A változók kiíratásának leggyakoribb módja az úgynevezett echo paranccsal lehetséges. Ezt használhatjuk zárójelekkel is.

//kiírja, hogy FORD
echo $auto;

//kiírja, hogy BMW
echo($AUTO);

Egy másik lehetősége a kiíratásnak az úgynevezett print, ami tulajdonképpen ugyanaz, mint az echo.

//kiírja, hogy FORD
  print $auto;
  
//kiírja, hogy
  BMWprint($AUTO);
  

Adattípusok

Az előbb egy string típusú változót definiáltunk, de ez nem jelenti azt, hogy csupán ilyenek léteznének. Az alábbi változó-típusok azok, amelyeket mindenkinek ismernie kellene:

• Integer
• String
• Float (double)
• Boolean
• Object
• Array
• NULL

Az integer változó az egész számokat jelöli. Definiálása egy szám értékadással történik:

// integer típus
  $x=23;
  
// string típus
  $auto="OPEL"; 
  $ital="almalé";
  
// tömb típus
  $emberek = array("Pista","Jóska","Tamás");
  $emberek=["Gizi","Mari","Zsuzsi"];
  
// float típus
  $float_var = 24.43;
  
  $specialis = NULL;
  

A NULL egy speciális adattípus, aminek egyetlen értéke lehet. Ez azt jelenti, hogy a változónak nincs értéke, ha egy változót érték nélkül hozunk létre, akkor annak az értéke NULL lesz. Fontos megértenünk, hogy ez nem azonos a 0 értékkel. 

Operátorok

Többféle operátor is létezik: például aritmetikai, összehasonlító, logikai operátor.

Az aritmetikai operátorok a szokásos, iskolában megtanult műveletekre vonatkoznak: például összeadás, kivonás, szorzás, osztás, és modulo.

$x=2;
$y=3;
$z=10;

// 5
  echo $x+$y;
  
// -1echo
  $x-$y;
  
// 6
  echo $x*$y;
  
// 5
  echo $z/$x;
  
// 1
  echo $z%$y;
  

Az összehasonlító operátorok arra valók, hogy a különböző változók egyezőségét vizsgálják valamilyen téren. Ilyen például a ==, ===, !==,!=, >, >=.

$x=2;
$y="2";
$z=3;

// Ha logikai értékük azonos, akkor igazat ad vissza. true 
  $x==$y;
  
// Ha a logikai értékük különbözik, akkor igazat ad vissza. false 
  $x!==$y;
  
// Ha a logikai értékük azonos, és a változó típusa is, igazat ad vissza. false 
  $x===$y;
  
// true
  $x>=$y;
  
// false
  $x>$y;
  

A logikai operátorok közé soroljuk az & (and), valamint a || (or) operátorokat. A vagy operátor akkor ad vissza igazat, ha a felsorolát állítások közül minimum egy igaz, az és operátor pedig akkor, ha minden egyes feltétel telesjül.

$x=20;
$y=30;
$z=true;

// "lefutottam!
  "if ($x == 20 && $z){
    echo"Lefutottam!";
  }
  
// Nem ír ki semmit
  if ($y == 15 && $z){
    echo" Lefutottam!";
  }
  
// egyik feltétel sem teljesül, nem ír ki semmit.
  if ($x == 50|| $z == false){
   echo"Lefutottam!";
  }
  

Elágazások

Sok esetben attól függően, hogy egy feltétel teljesül-e, különböző utasításokat szeretnénk végrehajtani. Ilyen esetvizsgálatra nyújt lehetőséget az if, else, else if, switch elágazások.

if( x==4){
  echo "Ez négy";
  }elseif($x==6){
    echo "Ezhat";
}else{
  echo"Ez egyik sem";
}

A Switch lényegében ugyanúgy elágazás. Arra való, hogy az esetvizsgálatot szebben, és átláthatóbban meg tudjuk vele oldani.

$auto="zsiguli";
  
switch($auto { 
case "zsiguli" :echo"Azautóegyzsiguli!"; 
  break; 
case"ford": 
  echo "Az autó egy ford!";
    break;
     case "toyota": echo 
  "Az autó egy toyota!";
      break; 
  default:
     echo "Nincs ilyen autónk!";
          }

Függvények

A PHP nyelvnek több, mint 1000 féle beépített függvénye van, például string kezelő, dátum kezelő, matematikai függvények. Ezek közül néhány példa:

$szoveg = "Ez egy szöveg";

// A karakter számot adja meg:  14 
  echo strlen ($szoveg); 
   
// A szavak számát adja meg: 4 
  echo str_word_count($szoveg);
  
// Levágja a szóközöket körülötte 
  echo trim("Alma ");
  
// kiszedi a HTML tag-eket. Az egyik app-biztonságért felelő függvény a PHP-n belül 
  echo strip_tags ("Hello world!");
  
// minden egyes előfordulást kicserél erre 
  echo str_ireplace("világ","Jani","Hell ovilág!");
  
//Abszolút értéket ad vissza: 4.2
  echo abs(-4.2);
  

Amennyiben szeretnénk egyéni függvényeket definiálni, azt is megtehetjük.

// a függvény definiálása 
  function writeHello({ echo "Hello!"; 
}

// a függvény meghívása 
  writeHello();
// arugmentumos függvény 
  function writeHelloArg($arg) {
  echo"Hello".$arg;
  }
  
// Helló Pista 
  writeHelloArg('Pista');
   

Ha szeretnél még ilyen, vagy ehhez hasonló ingyenes oktató tartalmat akkor látogass el a blogbejegyzés írójának oldalára : https://gremmedia.hu/

Kapcsolódó tartalom: https://gremmedia.hu/edukacio/bejegyzes/minden-amit-az-objektumorientalt-php-programozasrol-tudni-erdemes